Ludányhalászi

Belépő

A falu fekvése, megközelíthetősége

Természeti adottságok

A falu története

Testvértelepülések

Műemlékek, látnivalók

A falu gazdasági élete

Mozgóképek Ludányhalásziról

"Európa a polgárokért - Ludányhalászi Testvérvárosok polgárainak találkozói 2013"

Programok

Rendezvények

Ez történt...

Alapítványok

Egyház

Civil szervezetek

Közintézmények

Hírmondó

Ludányhalászi vállalkozói

Eladó házak

Menetrendek 2014.03.01-től

Térképek




Szent András apostol r.k. plébániatemplom
Szent András apostol r.k. plébániatemplom

Az egykori Alsó- és Felső Ludány találkozási pontjánál található Szent András apostol tiszteletére felszentelt templom története, az Árpád-ház kihalásáig, 1301-ig nyúlik vissza. Ekkor már, mint meglévő épületről beszél a forrás, így minden bizonnyal az Árpád korban készült el (valószínűleg a tatárjárás után, mikor is, az Ipoly menti templomok is áldozatul estek a pusztításoknak). Az 1332-1337. évi pápai tizedösszeírás kapcsán ismerjük meg az egyházközség első név szerinti plébánosát Michael atyát.
A XVI. században, majd a XVII. század második felében a település oszmán megszállás alá került. Az 1680-as évek felszabadító harcai, majd az azt követő pestisjárvány következtében, Ludány egy időre lakatlanná, a templom tűz martalékává vált.
Az 1680-as évek végére, 90-es évek elejére visszatért lakosság, minden bizonnyal helyreállította a romos templomot, és ezután ajánlották fel először Szent András apostol tiszteletére. A jelenlegi egyházi épület 1760-61 folyamán épült a régi templom helyén (amit 1760-ban bontottak le) és Szent András apostol tiszteletére szentelték fel.
A XIX. század második felében mind a parókián, mind a templomon többször végeztek felújítási munkálatokat. A XX. század elejére ismét szüksége mutatkozott a templom felújításának. 1913-ban kívül-belül megújult az épület. 1914-ben egy héttel a Nagy háború kirobbanása előtt adták át a templom máig használatos orgonáját, melyet a temesvári orgona gyáros Wegenstein Lipót és fiai cég épített. 1924-ben villám csapott a toronyba, súlyos kárt okozva benne. 1928-ban az egy hajós templomot kereszthajóval bővítették. 1930-ban a Szent Imre év kapcsán a községi közgyűlés kimondta, hogy a templom melletti teret Szent István fiának tiszteletére, Szent Imre térnek nevezik el. Az építőmester hanyagsága miatt 1939-ben ismételten szüksége mutatkozott az épület renoválásának. Ekkor a kereszthajókat mellékhajókká bővítve, az épület elnyerte mai formáját. Az 1944-45-ös helyi harcokban, a templom déli oldala ágyúbelövést kapott, több találat érte a tetőt is, melyet később a hívek közös munkával kijavítottak. 1946 őszén megkezdték a megrongálódott templom és a torony helyreállítását. A 1970-es évek végén a templom ékes szószékét elbontották, díszes falfestményeit puritánabb freskókra cserélték.
Az utóbbi években kívül-belül megújult a Szent András plébániatemplom, melynek a 2008 év végén felújított tornyát, Szent Család vasárnapján (december 28.) dr. Beer Miklós váci megyéspüspök, ünnepélyes keretek között szentelte fel.

Külsejét vizsgálva: vaskos homlokzati középtorony. A második emeleten félköríves ablakok, csúcsív, óra, párkány, új gúlasisak. A kórus felé a régi hajórészen két-két ablak. A kórusrésznél az oldalfalakon egy-egy ajtó.

Belseje: Eredetileg a torony alja volt a szentély. Ma ez a sekrestye. Keresztboltozatos és három boltíves. A szentély fiókos cseh süvegboltozású. A szentély felőli régi két barokk boltívet áttörték és két mellékhajót építettek hozzá. Ívnyílásos falazott orgonakarzatot építettek és mögötte félemelet magasságban helyezték el az orgonát.
Témaelválasztó ikon

Ráday-kastéy
Ráday-kastély

Mányoki Ádám - Ráday Pál
Mányoki Ádám:
Ráday Pál
 A Szent András plébániatemplom szomszédságában található az egykori Ráday kastély, melynek építése Ráday Pál – II. Rákóczi Ferenc kancellárja – nevéhez fűződik. A munkálatok 1700-ban kezdődtek el és 2 évig tarthatott a kastély felépítése. 1702-ben azonban még csak egy földszintes ház épült fel Alsó- és Felső Ludány határán. 1713. október 1-én itt látta meg a napvilágot korának egyik jelentős irodalomtudósa, Ráday (I.) Gedeon. 1715-ben húztak rá az épületre még egy szintet, és egészen 1738-ig volt ilyen állapotban az úrilak. Ebben az évben (1738) ugyanis szörnyű csapás érte a családot, melynek súlyosságát Ráday Pálné, Kajali Klára írta le naplójában: „Ápr. 20 lőtt egész Ludánynak az én minden ottan levő épületeimmel edgyütt szörnyű égése. Mencse meg az Úr minden hiveit íly rettenetes tüzi veszélytül”. A kastély kiégett, azonban nem telt bele 2 év és ismét régi fényében ragyogott az épület  Ráday Gedeon
Ráday Gedeon
A Ráday-kastély főbejárata
Főbejárat

A Ráday-kastély egyik kovácsoltvas ajtaja
Kovácsoltvas ajtó
 I. Gedeonnak és utódainak köszönhetően a falu bekapcsolódott a korabeli kulturális vérkeringésbe. Az alsó ludányi kastélyban vetették meg a több tízezer kötetre rúgó híres Ráday könyvtár alapjait, melyet a péceli kastély felépítése után oda helyeztek át. Többször járt Gedeonnál jó barátja Kármán József, majd pedig később a nyelvújítás egyik úttörője, Kazinczy Ferenc kétszer – 1803-ban és 1831-ben - látogatta meg III. Pált és családját. Mindkét látogatásáról lelkesen írt úti jegyzeteiben az itt töltött időről. 1840-ben a kastély a losonczi Gyürky család, majd a XIX. század második felében a Pejacsevich Mikó família kezébe került.


 

Ráday-kastély - lépcsőforduló
 Lépcsőforduló

Csillár a Ráday-kastélyban
Csillár 
1931-ben Ludány földesura gr. Pejacsevich Mikó Endre a Ráday-féle kastélyt, az újonnan alakult Szegénygondozó Nővérek Társulatának adta el. A kastély területén levő saját kápolnájukat 1931. november 1-én áldották meg, védőszentjük a Szentséges Szív lett. Miután a Társulatot tartománnyá emelték, a szerzet egyházi joghatósága Pálók Mária Franciska (a rend egyik alapítója) ludányi újoncmestert nevezte ki tartományfőnöknővé. A ludányi szeretetház a főnöknő és titkárnőjének állandó tartózkodási helye, a rendnek pedig tartományi székháza lett, innen vezetve a 30-as évek végére 48 zárdával rendelkező Társulatot. 1934-ben Bayler István ludányi plébános Oslay Oswalddal (a rend alapítója) együtt felvetették egy járási szeretetház gondolatát, és több évi tárgyalás után 1937 márciusában nyílt meg a Szeretetház és Üdülő. Erre a célra a nővérek a kastélyhoz tartozó versenyistállókat és cselédlakásokat engedték át. A szeretetház 60 fő befogadására volt alkalmas, az üdülőben pedig egy közfürdő is létesült, mely az egész környéken páratlan volt.
Lourdesi barlang a parkban
Lourdesi barlang
Szentséges sziv kápolna
Szentséges szív kápolna
A világháború kitörése után a Szeretetházban lengyel menekülteket fogadtak be. 1940. nyarán egy kis kápolnát építettek a zárda területén. 1944 végén ’45 elején a község a front közepén állt. Orosz repülők többször lőtték és bombázták a falut, egy bomba éppen a zárda falai mellé helyezett benzines gépkocsikat találta el, ezek felrobbanása megrongálta a kastélyt. 1945. februárban román hadikórház lett a zárdából.

Ráday-kastély az udvar felől
Ráday-kastély az udvar felől

A front elvonulta után egy évvel, 1946. június 21-én Mindszenty József itteni látogatása során a zárdában szállt meg. Sötét fellegek gyülekeztek a 40-es évek végén a katolikus egyház felett, melynek szele már 1948-ban érintette a községet. Ekkor államosították ugyanis a katolikus iskolákat. 1950-ben megtörtént a szerzetesrendek erőszakos feloszlatása. Sorsát a Társulat sem tudta elkerülni. Még ugyanebben az évben országosan 300 nővérnek kellett beszüntetnie tevékenységét. 1950. június 10-én 150 apácát szállítottak a ludányi rendházba, ahol 1 hónapig tartózkodtak, majd innen Jászberénybe víve, szétengedték őket. A rend feloszlatása után a kastély előbb SZÖVOSZ iskola, majd pedig ideg és elmegyógyintézet lett, ahol a nővérek egy része is tovább folytatta munkáját. Az egykori Ráday kastély jelenleg is ezt a funkcióját tölti be, az idők folyamán modern épületekkel gazdagodva.

Kastélypark
Említésre méltó a kastély védettség alatt álló 8 hektáros parkja, (ami az intézmény jellegéből adódóan, engedéllyel látogatható) mely 23 fafajnak ad otthont a páfrányfenyőtől kezdve a török mogyoróig; köztük olyanok is, melyeket még a Ráday család ültetett. Ezek évszázados bizonyítékai az egykoron itt élt nemesi család valaha volt gyönyörű angol parkjának. Kastélypark
Témaelválasztó ikon

A falu további épített emlékei még az 1802-ben épült barokk jellegű kőkereszt, a szintén barokk jellegű plébániaház, valamint a halászi kápolnaiskola és a háborús hősi emlékművek.
Sajnos a régi népi építészet remekei közül ma nincs mivel büszkélkedjen a falu, mivel a régi palóc házakat átalakították, nem gondolva az építészeti emlékek megőrzésére sem. 
Témaelválasztó ikon
                                                                                                                                                                                                                                                                        
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         

 



Nagy kontrasztú változatNagy kontrasztú változat




eMagyarország pont

Ludányhalászi Község Önkormányzata

Az önkormányzat intézményei

Felettes szervek

HIRDETMÉNYEK

Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

Szolgáltatási díjak

Telepulesrendezés

II/18 Telepulesrendezes - közbeszerzés

II/14 Saját tevékenységre vonatkozó statisztikák

Sajtótájékoztató (ÉMOP-3.1.2/E-11-2011-0003)

Hatósági statisztika

Önkormányzati adók

Költségvetés, beszámolók

VÁLASZTÁS - 2014

Ügyleírások - nyomtatványok

Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal

Ludányhalászi Község Önkormányzatának hivatalos honlapja wlink weboldal készítés